4/5 Péter F. 3 years ago on Google
(Translated
by
Google)
The
Kalyan
minaret
was
built
in
1127
by
Mohammad
Arslan
Khan,
who
was
a
great
city
developer.
The
minaret
survived
Genghis
Khan
invasions
such
as
the
Ismail
Samani
Mausoleum.
The
47-meter-high
Kaljan
Minaret
stunned
Genghis
Khan
so
much
that
he
refused
to
order
its
destruction,
so
he
could
still
serve
as
a
central
element
of
the
city
in
Po-i-Kalyan
Square.
According
to
some
sources,
there
was
a
small
minaret
in
this
place
that
collapsed.
The
architect
(Maleus
Tabaka)
did
not
have
to
worry,
as
the
monument
safely
withstood
nearly
nine
centuries
of
wear
and
occasional
abuse,
yet
one
legend
said
the
architect
was
dissatisfied
with
his
work
and
asked
to
be
buried
47
meters
from
the
minaret
(as
well
as
its
height).
to
have
the
minaret
fall
on
his
head
-
as
a
punishment
after
death.
In
the
early
20th
century
(1920),
Bolshevik
shots
damaged
the
minaret
in
several
places,
but
its
stability
was
not
damaged.
The
complete
restoration
took
place
in
1997,
coinciding
with
the
supposed
2500th
anniversary
of
the
city’s
existence.
At
the
Kalyan
Minaret,
the
decorative
focus
is
almost
entirely
on
the
brick
wall.
The
glazed
tile
was
not
used
to
enliven
the
design.
The
tower
was
probably
used
as
an
observation
station
or
even
a
beacon,
but
also
to
call
Muslims
to
prayer.
There
was
a
time
when
people
sentenced
to
death
were
dropped
from
above.
It
has
a
diameter
of
9
meters
at
the
base
and
6
meters
at
the
top.
A
spiraled
105-member
flight
of
stairs
goes
up
to
the
top.
Until
recently,
tourists
had
the
opportunity
to
get
to
the
top,
but
this
is
no
longer
available
to
visitors.
(Original)
A
Kalyan
minaret,
melyet
Mohammad
Arslan
Khan
épített,
aki
nagyszerű
városfejlesztő
volt,
1127-ben.
A
minaret
túlélte
Dzsingisz
kán
invázióit,
mint
például
az
Ismail
Samani
mauzóleum.
A
47
méter
magasan
álló
Kaljan
minaret
annyira
meghökkentette
Dzsingisz
kánt,
hogy
elutasította
a
megsemmisítése
elrendelését,
így
a
város
központi
elemeként
szolgálhat
a
Po-i-Kalyan
téren
még
ma
is.
Egyes
források
szerint
ezen
a
helyen
egy
kis
minaret
állt,
amely
összeomlott.
Az
építésznek
(Maleus
Tabaka)
nem
kellett
aggódnia,
mivel
az
emlékmű
biztonságosan
ellenállt
majdnem
kilenc
évszázados
kopásnak
és
alkalmi
visszaéléseknek,
ennek
ellenére
egy
legenda
szerint
az
építész
elégedetlen
volt
alkotásával
és
kérte,
hogy
47
méterre
a
minarettől
temessék
el
(ugyanúgy,
mint
a
magassága),
hogy
a
minaret
a
fejére
essen
-
halál
utáni
büntetésként.
A
20.
század
elején
(1920)
a
bolsevik
lövések
több
helyen
megrongálták
a
minaretet,
de
stabilitása
nem
sérült.
A
teljes
helyreállítás
1997-ben
történt,
egybeesve
a
város
fennállása,
feltételezett
2500.
évfordulójával.
A
Kalyan
minaretnél
a
díszítő
hangsúly
szinte
teljes
egészében
a
téglafalra
helyezkedik.
A
mázas
burkolólapot
nem
használtak
a
formatervezés
élénkítésére.
A
tornyot
valószínűleg
megfigyelőállomásként,
vagy
akár
jelzőfényként
használták,
de
arra
is,
hogy
a
muszlimokat
imádságra
hívják.
Volt
idő,
amikor
a
halálra
ítélt
személyeket
fentről
ledobták.
A
talpnál
az
átmérő
9
méter,
a
tetején
pedig
6
méter.
Egy
spirálban
elrendezett,
105
tagú
lépcsősor
felmegy
a
tetejére.
A
közelmúltig
a
turisták
számára
lehetőség
volt
a
tetejére
jutni,
de
ez
már
nem
elérhető
a
látogatók
számára.