5/5 Tunde 8 months ago on Google
Már
a
X.
században
falu
volt
a
Csonkatorony
vízzel
határolt
dombján.
A
XI.
században
már
Pályi
néven
volt
ismert
a
település,
mely
nevét
vagy
a
falu
birtokosáról,
vagy
a
templomának
védőszentjéről,
Paulus,
Pál
szentről
kaphatta.
Később
az
Ér
toldalékkal
különböztették
meg
a
többi
közeli,
szintén
Pályi
nevű
falvaktól.
Így
lett
neve
előbb
Érpályi,
mely
később
Herpály-ra
módosult.
Az
ásatások
során
a
torony
déli
oldalán
huszonnyolc
téglakeretes,
többnyire
kifosztott
sírt
tártak
fel.
A
sírokban
talált
X-XII.
századi
edénytöredékek
alapján
valószínűsíthető
a
falu
létezése.
Az
egyik,
bolygatatlan
sírban
egy
női
csontváz
jobb
kezében
II.
Géza
(1141-1162)
dénárt
találtak.
A
kutatások
eredményeként
egy
háromhajós,
nyugati
ikertornyos,
igen
nagy
méretű
kolostortemplom
alaprajzát
tárták
fel.
Az
északi
mellékszentély
megmaradt
része
belül
félköríves,
kívül
egyenes
záródású,
a
fő
és
a
déli
mellékszentély
egyenes
záródású.
A
főhajó
belsejében
megtalálták
az
oltár
alapját,
és
a
három-három
északi
és
déli
pillért.
A
legtöbb
helyen
nem
csak
az
alapokat,
hanem
néhány
téglasor
falat
is
találtak.
A
nyugati
pillérek
a
kő
alapra
rakott
erősebb,
alul
nyolcoldalú,
fenn
hengeres
oszloppal
a
karzatot
támasztották
alá.
A
középső
és
keleti
pilléreket
szintén
kő
alapra
rakták,
négykarélyosan.
Legvégül
megtalálták
a
déli
mellékszentélyhez
csatlakozó
sekrestyekápolnát,
illetve
a
déli
falon
egy
kapu
és
bélletének
alapjait.
A
kolostor
építéséről
írott
forrás
nem
maradt
fenn,
így
pontos
építési
idejét
is
csak
nagyjából
tudjuk
meghatározni.
Sajnos
sem
a
bencések,
sem
a
premontreiek
írásos
emlékeiben
nem
találjuk
a
kolostort,
így
csak
feltételezhető,
hogy
a
bencés
rendhez
tartozott.
A
tatárjárás
a
vidéket
elnéptelenítette,
és
a
benépesedés
is
csak
lassan
indult
meg,
így
a
monostor
funkcióját
ekkor
bizonyára
elveszítette.
A
sorsát
végleg
a
törökök
1658-as
és
1660-as
pusztítása
pecsételte
meg,
ekkor
ugyanis
Herpály
végleg
kihalt,
és
a
benépesedés
már
a
mai
város
egykori
területén
indult
meg.
A
monostort
a
következő
évszázadokban
még
viszonylag
jó
állapotban
találjuk.
1806-ban
még
állt
a
két
hatalmas,
szinte
sértetlen
torony,
a
hajó,
a
szentélyek,
és
a
sekrestyekápolna
falainak
romjai.